Date of publishing:
24.7.2025
DOI:
https://doi.org/10.21104/HD.2025.1.02
Abstract:
The study examines the territorial differentiation of Hungary after the expulsion of the Ottomans based on the first complete census for taxation purposes (1720). Analysing the data of the GISta Hungarorum database aggregated for 8–10 thousand settlements, the research seeks to find answers to the question which areas had the most favourable conditions in the Kingdom of Hungary and Transylvania using the plot size per peasant (extensification) and meadow per serf (animal husbandry), the proportion of landless (declassification, land fragmentation), the proportion of burghers (non-agricultural earners), the intensity of agriculture and soil fertility. We examine which areas are characterised by population density exceedingthe relative capacity of the area, and whether the socio-economic-demographic situation of the lowlands devastated by the Turks was really as desperate as was thought, and the economic potential of the new types of settlement in the resettled areas is also examined.
Keywords
conscription 1720; land use; grain productivity; tax-payers; overpopulation; welfare
Article Text
References
Primary sources
National Archives of Hungary, MNL OL (N 78, N 79): Az 1715. évi országos összeírás / Az 1720. évi országos összeírás.
National Archives of Hungary, MNL OL B IX a 1120, Geographische Charte des Königreichs Hungaria, 1786, 1:192 000.
Secondary sources
Acsády, I. 1896. Magyarország népessége a pragmatica sanctio korában 1720–21. Budapest: Statisztikai Hivatal.
Acsády, I. 1906. A magyar jobbágyság története. Budapest: Politzer.
Arany, K. – Bara, J. – Laczlavik, Gy. – Lengyel, N. (eds.). 2021. A 18. századi arisztokrácia mindennapjai – Therese Corzan és Hueber Antal naplói (1757–1759). Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Barsy, Gy. 1938. Magyarország népessége a honfoglalás óta. Statisztikai Szemle, 4, 343–358.
Bél, M. 1735–1742. Notitia Hungariae novae historico geographica. Nürnberg, Wien.
Bokes, F. 1941. Obyvateľstvo Slovenska na konci 18. storočia. Turčiansky Sv. Martin: Muzeálna slovenská spoločnosť.
Cambel, S. (ed.) 1987. Dejiny Slovenska II. (1526–1848). Bratislava: Veda.
Čéplö, S. – Tišliar, P. – Kačírek, Ľ. – Pocisková, M. – Šprocha, B. – Vargová, L. – Šprochová,
T. 2016. Vybrané populačné štruktúry obcí na Slovensku (18.–1. pol. 20. storočia). Bratislava: Muzeológia a kultúrne dedičstvo.
Dányi, D. – Dávid, Z. (ed.). 1960. Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Dányi, D. – Faragó, T. – László, G. (eds.). 1996. II. József népszámlálásának községi adatai.
Budapest: KSH Népességtudományi Kutató Intézetének Történeti Demográfiai Füzetei, 15.
Dányi, D. (ed.). 1975. Pótlás az első magyarországi népszámláláshoz 1786–1787. Budapest: Történeti Statisztikai Tanulmányok, 2.
Dányi, D. (ed.), 1996. József népszámlálásának községi adatai. Budapest: KSH.
Dávid, G. 1997. Magyarország népessége a 16–17. században. In Kovacsics, J. (ed.), Magyarország történeti demográfiája (896–1995), 141–171, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Dávid, Z. 1957. Az 1715–20. évi összeírás. In Kovacsics, J. (ed.), A történeti statisztika forrásai, 145–199, Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Demeter G. – Mikle, Gy. 2022. Regionális különbségek Erdélyben az 1750-es összeírás alapján. Erdélyi Múzeum, 1, 101–120. doi.org/10.36373/em-2022–1–9.
Demeter G. 2023. Az agrártársadalom differenciáltsága 18. századi településsoros összeírások kvantitatív elemzése alapján (1720–1796). Történelmi Szemle, 3, 485–520.
Demeter, G. et al. (eds.). 2023. Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv 2022. Budapest: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, Bölcsészettudományi Kutató Központ.
Demeter, G. – Jankó F. 2023. Burgenland előtörténete írásban és térképekben. Soproni Szemle, 3, 321–342.
Demeter, G. – Szilágyi, Zs. – Pinke, Zs. 2022. Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020). Századok, 6, 963–999.
Demeter, G. 2022. Területi egyenlőtlenségek a történeti Magyarország területén a reformkor előtt (1773–1796). In Területi egyenlőtlenség, intézményi változás. Magyar gazdaságtörténeti évkönyv, 143–188, Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Faragó, T. 1996. Gondolatok az 1715–20. évi országos adóösszeírás népesség- és társadalomtörténeti célú felhasználásáról. In Visi Lakatos, M. (ed.), Tanulmányok Dányi Dezső
75. születésnapjára, 100–123, Budapest: KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat.
Fónagy, Z. 2013. A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában. Magyar Történelmi Emlékek, I–II. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal.
Glatz, J. 1799. Freymüthige Bemerkungen eines Ungarn über sein Vaterland. Auf einer Reise durch einige Provinzen. Ettinger.
Gorun-Kovács, Gy. 2005. Az 1749–1751. évi dél-bihari parasztmozgalmak. In ifj. Barta, J. – Papp, K. (eds.), Bihar vármegye az úrbérrendezés korában, 183–206, Debrecen: Erdély
Történeti Alapítvány, Debreceni Egyetem Történeti Intézete.
Gömöri, Gy. (ed.) 1994. Angol és skót utazók a régi Magyarországon. 1542–1737. Budapest: Argentum.
Granasztói, Gy. 1997. Magyarország történeti demográfiájának longitudinális vizsgálata. In Kovacsics, J. (ed.), Magyarország történeti demográfiája (896–1995), 173–180, Budapest:
Központi Statisztikai Hivatal.
Gyimesi, S. 1975. A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Haberland, D. – Katona, T. 2020. Úton a Duna mentén Magyarországon. Unterwegs auf der Donau in Ungarn 1802. Budapest: Balassi Bálint Kiadó, Hildesheim / Zürich – New York:
Georg Olms Verlag.
Holubec, S. 2012. Společné vývojové tendence středoevropského regionu jako předmět historické sociologie. Historická sociologie, 1, 25–47, DOI: 10.14712/23363525.2014.36
Horváth, G. K. 2013. Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében. Budapest: Balassi.
Illés J. (ed.). 1920. Lexicon locorum Regni Hungariae populosorum anno 1773 officiose confectum. Budapest.
Jámbor, O. I. 2016. Várva várt migránsok. Bevándorlás a 18. századi Magyarországon. Magyar Rendészet, 3, 97–110.
Kincses, K. M. – Tuza, Cs. 2020. Az etnikai arányok megváltozása a kora újkorban (16–18. sz.). In L. Balogh, B. – Majtényi, Gy. – Mikó, Zs. – Szabó, Cs. (eds.), Az együttélés történelme:
nemzetiségi kérdés Magyarországon, 41–58. Budapest: Magyar Nemzeti Levéltár.
Kohútová, M. 1983. Výskum vývoja obyvateľstva na Slovensku v predštatistickom období do roku 1850. Historický časopis, 3, 437–45.
Kohútová, M. 1984. K hodnote daňových súpisov z rokov 1715, 1720 a ich údajom o počte obyvateľstva. Historický časopis, 1, 83–100.
Kohútová, M. 2011. Kysuce podľa daňového súpisu z roku 1715. Terra Kisucensis, 4, 49–57.
Kohútová, M. 2014. Bratislava podľa daňového súpisu z roku 1715. Studia Historica Tyrnaviensia, 16, 355–369.
Kosáry D. 1987. A tétényi tumultus. In: Kosáry, D. A történelem veszedelmei. Írások Európáról és Magyarországról, 87–126, Budapest: Magvető Könyvkiadó.
Krász, L. 2022. Megfigyelni, megnevezni, lejegyezni: A járványos és népbetegségek írásantropológiája a 18. századi Magyar Királyságban. Per Aspera ad Astra, 2, 67–85.
Kürti, L. 2020. Invented Nation – Invented Tradition: Questions about Jászkun Revival and Identity. Szellem és Tudomány, Special Issue 1, 356–365.
Lančarič, A. 2014. Hospodárske pomery mestečiek a obcí Červenokamenského panstva podľa daňových súpisov z rokov 1715 a 1720. Studia Historica Tyrnaviensia, 16, 370–382.
Majtán, M. 1998. Názvy obcí Slovenskej republiky. Vývin v rokoch 1773–1997. Bratislava: Veda.
Marsigli, L. F. 1726. Danubius Pannonico-mysicus: observationibus geographycis, astronomicis, hydrographycis, historicis physicis perlustratus et in sex tomos digestus, Hagae.
McKenzie, P. 2014. Montagu, Mary Wortley. A Protestant in Foreign Catholic and Muslim Spaces: The Turkish Embassy Letters of Lady. In: Travel, Discovery, Transformation: Culture
and Civilization, 6, 81–100.
Mikle, Gy. – Demeter, G. 2022. Területi egyenlőtlenségek a történeti Magyarország területén a török kor után (1715–1720). In: Területi egyenlőtlenség, intézményi változás. Magyar
gazdaságtörténeti évkönyv, 85–126, Budapest: ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont.
Ostrovská, S. 2000. Pohledy na habsburskou monarchii v 18. století. Historica – Sborník prací historických, 29, 115–123.
Pápai B. 1963. Magyarország népe a feudalizmus megerősödése és bomlása idején (1711–1867). In Kovacsics, J. (ed.), Magyarország történeti demográfiája. Magyarország népessége a honfoglalástól 1949-ig, 143–219, Budapest: Közgazdasági és Könyvkiadó.
Perjés, G. 1968. A statisztikai szemlélet elemei a XVIII. század eleji adóösszeírásokban. Statisztikai Szemle, 10, 1037–1045.
Perjés, G. 1978. Jelentés az 1728. évi összeírás gépi feldolgozásáról. Agrártörténeti Szemle, 1–2, 11−80.
Petrov, A. 1928. Příspěvky k historické demografii Slovenska, Praha: Česká akademie věd a umění.
Pražák, R. 1972. K ohlasu uherského jakobínského hnutí v českých zemích na sklonku 18. století. Sborník prací Filozofické fakulty brněnské univerzity. Řada historická, 20–21, 53–59.
Pražák, R. 1983. K vydání tolerančního patentu z hlediska soudobých česko-maďarských vztahů: k 200. výročí vydání tolerančního patentu. Sborník prací Filozofické fakulty brněnské
univerzity. Řada historická, 32, 109–119.
Romhányi, B. – Szilágyi, Zs. – Demeter, G. 2022. A Magyar Királyság regionális különbségei a pápai tizedjegyzék készülésének idején. In Magyar Gazdaságtörténeti Évkönyv, 6, 17–52.
Sándor, P. 1951. Parasztságunk a Habsburg önkényuralom korszakában 1849–1867. Budapest: Közoktatásügyi Kiadóvállalat.
Seetzen, U. J. 1810: Unterwegs auf der Donau in Ungarn 1802. Hildesheim–Zürich–New York: Balassi – Georg Olms Verlag.
Sirácky, J. 1963. Sťahovanie Slovákov na Dolnú zem v 18. a 19. storočí. Slovenský národopis, 2–3, 193–258.
Szűcs, J. 1988. A középkori Magyarország népei. In Glatz, F. (ed.), Magyarok a Kárpát-medencében. Budapest: Pallas, 32–41.
Thirring, G. 1938. Magyarország népessége II. József korában. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia.
Tišliar, P. – Šprocha, B. 2017. Premeny vybraných charakteristík obyvateľstva Slovenska v 18.– 1. pol. 20. storočia. Bratislava: Muzeológia a kultúrne dedičstvo, o. z. v spolupráci s Centrom pre historickú demografiu a populačný vývoj Slovenska Filozofickej fakulty Univerzity Komenského v Bratislave.
Tóth, V. Z. 2001. Uhorská komora – kolonizácia v 1. polovici 18. storočia. Migrácia. Tempora nostra, 4, 78–85.
Vályi, A. 1796–1799. Magyar országnak leírása. I–III. Buda.
Vörös, F. 2017. Kárpát-medencei történeti családnévatlasz. Budapest, Pozsony: Kalligram.
Wagnerová, K. 2019. Náhled do historického vývoje sčítání lidu na území Německa, Rakouska a Švýcarska. Historická demografie, 1, 1–20.
Wellmann, I. 1975. Népesség és mezőgazdaság a XVII. és a XVIII. században. Történelmi szemle, 4, 701–730.
Wellmann, I. 1989. Magyarország népességének fejlődése a 18. században. In Ember, Gy. – Heckenast, G. (ed.), Magyarország története 1686–1790, 1, 25–80.